Múltkor barátokkal ünnepeltük a születésnapomat és szóba került, hogy kinek milyen hobbijai vannak. Mondtam, hogy én szeretek varrni, horgolni, olvasni, edzeni és ha van egy kis extra időm akkor szívesen készítek gyertyákat.
A gyertyakészítés egyből felkeltette a barátaim figyelmét, mert a többség nem készít gyertyát, hanem csak lemegy a legközelebbi drogériába és készen megveszi.
Az étteremben vacsora közben kérték, hogy mondjam el, hogy hogy kell gyertyát készíteni és mondtam, hogy az egész procedúra a gyertya viasz vásárlás folyamatával kezdődik, amit a fenti linken lévő PiperePorta oldalán érdemes megtenni. Ez azért fontos, mert a különféle típusú viaszokat más hőfokig kell felmelegíteni, hogy elérjék azt a folyékony állagot, amivel később lehet dolgozni.
Mikor kihozta a pincér az ételeket, mondtam a barátaimnak, hogyha például pálmaviaszt veszek, akkor azt 55 °C-ig kell felhevíteni, a paraffinviaszt pedig 60-65 °C-ig kell melegíteni, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen típusú viaszt választok.
Tehát ügyelni szoktam arra a gyertya viasz vásárlás során, hogy lehetőleg olyan típust vegyek, amivel könnyen, biztonságosan és magabiztosan tudok dolgozni, mert ha például két nap múlva megyek egy szülinapi partiba, ahova ajándékba viszem a gyertyát, fontos, hogy az eddigi tapasztalataimat felhasználva, rutinosan készítsem el a gyertyát, mert ilyenkor nincs időm kísérletezni.
Viszont ha csak ki akarok próbálni egy új viaszt, akkor azt általában akkor szoktam, amikor nem számít, hogy hogy sikerül a gyertya, mert ha el is rontom – például véletlenül túlhevítem – akkor sem történik semmi sem.
Nekem az egyik kedvencem a méhviasz, mert ez egy olyan természetes alapanyag, amivel könnyű dolgozni, van belőle fehér és sárga is, így ha például színesre szeretném készíteni a gyertyát, akkor a különféle festékek segítségével érdekes árnyalatokat tudok létrehozni.
Gyertya viasz vásárlás során arra is szoktam ügyelni, hogy lehetőleg valamilyen szemcsés, granulátum vagy gyöngy formájú legyen a viasz, mert én nem szeretem a tégelyes viaszt összedarabolni vagy lereszelni, mert az nagyon sokáig tart és eléggé elfárad tőle az alkarom.
Egyszer vettem tégelyeset, de egyedül nem bírtam megbirkózni vele, így meg kellett kérnem a férjemet, hogy reszelje le nekem a sajtreszelőn. Ugyan jó alkar gyakorlat volt ez neki, de mivel egy órán át reszelte, így kétszer is meggondolom, mielőtt újra tégelyeset veszek. Nem akarok felesleges programot csinálni neki.
Szerintem a gyöngy alakúak a legjobbak, mert igen gyorsan felolvadnak, könnyen lehet adagolni őket, hogy pontosan hány grammra lesz szükségem az adott gyertyák elkészítéséhez, és tárolni és dolgozni is egyszerűbb velük.
Illetve ha például összemegy egy kicsit a gyertya a száradás során, akkor ha pasztillás kiszerelésem van, akkor csak minimális alapanyagot kell újra gőzfürdőbe tennem, hogy ráöntsek egy picit a gyertya tetejére.
Én a gyertya viasz vásárlást főként online szoktam intézni, mert nem igazán van időm hobbiboltba rohangálni, és amúgy is általában olyan kicsik ezek az üzletek, hogyha van a vállamon egy táska, mindig félek, hogy leverek vele valami apró törékeny kis dísztárgyat. Ezt pedig nyilván nem akarom, így többnyire a netről érdemes vásárolni, a PiperePorta oldaláról.